A DHSE Alapszabálya

(Megjegyzés: az Alapszabály szövege a 2014. március 15. napján hatályba lépett, új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) alapján készült. Az eltérő jogértelmezés illetve a kiterjesztő bírói jogértelmezés lehetősége miatt nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a mellékelt ALAPSZABÁLY MINTA változatlan felhasználása esetén is hiánypótlást vagy módosítást rendel el valamelyik törvényszék.)

„Ptké. 11. § (3) Az egyesület a létesítő okirata módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.

(4) A létesítő okirat – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz.”

 

 

 

A Délegyházi Horgász Sportegyesület

Alapszabálya

 

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról  szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, az Alapszabály időközben bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

 

I.

Általános rendelkezések

 

1. Az Egyesület neve: Délegyházi Horgász Sportegyesület

2. Az Egyesület székhelye: 2337 Délegyháza, Árpád út 8.

3. Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, Magyarország Alaptörvénye szerint.

4. Az Egyesület jogi személy.

5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 

II.

Az Egyesület célja és feladatai

  1. Az Egyesület célja:

a.)    az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása,

b.)    a horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése,

c.)    az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése,

d.)    a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,

e.)    a horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek közreadása

f.)     a természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben,

g.)    a fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése

h.)    anyagi lehetőségekhez mérten biztosítja a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását,

i.)      elősegíti, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrend szabályait megismerjék, betartsák és betartassák,

j.)      a saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíti a halászati törvény és horgászrend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét,

k.)    Vízi-, vízhez kapcsolódó sportok megismerésének, gyakorlásának elősegítése, sportesemények szervezése, rendezése, fejlesztése;

l.)      A Délegyházi tavak halállományának fenntartása, megőrzése és fejlesztése

m.)  Oktatás, nevelés, képzés, vizsgaszervezés; vizsgáztatás

n.)    Ifjúság környezettudatos életmódra, és természet szeretetére való nevelése;

  • o.)     

 

2. Az Egyesület célját különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

a.)     közreműködik az egészséges életmódra nevelésben,

b.)     horgász versenyeket szervez,

c.)     együttműködik más horgászegyesületekkel,

d.)     részt vesz a horgászat, a horgász versenysport népszerűsítésében,

e.)     rendszeres találkozót, rendezvényeket szervez tagjai részére,

f.)     oktatásokat és előadásokat szervez a természet, a vízi környezet szeretetére és védelmére,

g.)     nemzetközi kapcsolatokat tart fenn,

h.)     biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket,

i.)      Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, a vizek tisztaságának megóvásában, a természet védelmében,

j.)      a tagság érdekei és a testületek döntése szerint horgászversenyeket és egyéb rendezvényeket szervez,

k.)     Vízi sporteseményeket szervez, népszerűsít

l.)  Ökológiai szemléletű halgazdálkodást végez

m.)    Halőri csoportot működtet

n.)   Fiataloknak, és horgászat iránt érdeklődőknek oktatást szervez

o.)  Vizsgabizottságot hoz létre.

3. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

III.

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesületnek lehetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai.

2. Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület céljait és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését.

3. Az Egyesület tagjává választást a jelölt - a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával - kérelmezheti. A nyilatkozathoz - amennyiben jogi személy kéri felvételét - mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. 

4. A belépési nyilatkozatot az Elnökhöz, az egyesület képviselőjéhez kell benyújtani. A kérelmet az Elnök terjeszti az egyesület illetékes testülete elé, amely egyszerű szótöbbséggel dönt.  A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

5. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.

 

6. Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek lehetnek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét. Az Egyesület pártoló tagjává választásról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

7. Tiszteletbeli tagnak, tiszteletbeli egyesületi vezetőnek választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek.

8. A tagok joga és kötelességei

a.)        Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

b)            Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,

c.)            Választhatók egyesületi tisztségekre és megválasztják az egyesület tisztségviselőit,

d.)        Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,

e.)            Jogosultak az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni,

f.)             Jogosultak a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

g.)            Kötelesek tagdíjat, halasítási díjat fizetni – kivéve a tiszteletbeli tag,

h.)            Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni,

i.)             Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek,

j.)            Kötelesek az egyesület szerveinek határozatait betartani.

9.         A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.

10.       A rendes tag a 8. pontban  meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik tisztségbe nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet.   A pártoló és tiszteletbeli tagok az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület Elnökének javaslatára az egyesület tagjai választják meg a Közgyűlésen.

11.  Az egyesület tagjai kötelesek az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

12. A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

13. Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

14. Felmondás: Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának felmondására - figyelmeztetni kell.

15. Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Ennek megfelelően a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását , annak okát, bizonyítékait, a tagnak joga van észrevételeinek előadására írásban illetve a döntéshozó szerv előtt is megteheti ezt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

16. A tagsági jogviszony megszűnéséről a Közgyűlés határozatot hoz.

17. Az egyesületnek nem lehet tagja az, aki horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

 

18. Ifjúsági tagnak 18. éven aluli fiatalkorúakat lehet felvenni, melyhez szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása is.

 

19. Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek, melyet minden év november 30. napjáig kell az egyesület pénztárába befizetni. Tagsági díj fizetése minden egyesületi tag részére kötelező. Ennek mértékét a közgyűlés állapítja meg, amely mértéke  5 000 azaz háromezer ,- Ft

 

20. Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.

 

21.       Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

 

IV.

Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó

összeférhetetlenségi szabályok

 

A./

A Közgyűlés

1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

2.A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály elfogadása módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselők (Elnökség, Ellenőrző és Fegyelmi bizottság) megválasztása 3 évre, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek (elnökség) az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

h) a felügyelő bizottság  tagjainak megválasztása 3 évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, a fegyelmi bizottság  tagjainak megválasztása 3  évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

j) a végelszámoló kijelölése,

k) a fegyelmi szabályzat elfogadása és módosítása,    

l) azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos határkörébe utal.

3. A közgyűlést az elnökség hívja össze évente legalább egyszer. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 15 (tizenöt) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, valamint az egyesület székhelyén történő kifüggesztés, valamint az e-mail-en történő értesítés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a.)            közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye, DHSE Elnökség

b.)            közgyűlés időpontja minden következő év május 20.-áig

c.)            közgyűlés helye,

d.)            napirendi pontok,

e.)            figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére,

f.)        a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

4. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

5.  A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha a székhely erre nem alkalmas, akkor a közgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen belül erre alkalmas más címre is összehívható. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

6. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő egy óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.

7.  A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

8. Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

9. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja, a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével.

10. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.

11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

12. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlés esetén az eredeti, rendes közgyűlés meghívójában figyelmeztették. Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.

13. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

B./

Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje


1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség 5 tagból áll. Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 évre.  Az elnököt az Elnökség választja tagjai közül az első hivatalos elnökségi ülésen. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.

 

2 Az elnökség tagjai:

 

Elnök:             név:                                         lakóhely:                                             anyja neve:  

Tagok:            név:                                         lakóhely:                                             anyja neve:  

név:                                           lakóhely:                                             anyja neve:  

név:                                           lakóhely:                                             anyja neve:  

név:                                           lakóhely:                                             anyja neve:  

 

(vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban történik a felsorolás, mellékletben.)

 

3. Az elnökség - a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével - az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.

Az elnökség feladatkörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

m) szükség szerint sportfelelőst jelöl ki.

4. Az elnökség kizárólagos hatáskörében meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal, meghatározza a közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet.

5. Az elnökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a közgyűlésnek.

6. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az üléseket a napirend közlésével az elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal. Határozatképes az ülés, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nem nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.

7. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg.

Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

8. Az elnökségi ülésen külön meghívás alapján meghívott részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja.

9. Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

10. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más  szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök önállóan képviseli, de ezen jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök önállóan jogosult vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

 

11. Az Elnök feladatai és hatásköre:

a.)        a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,

b.)        az Egyesület képviselete,

c.)        az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,

d.)            irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,

e.)            gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,

f.)            mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

12. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén az egyesületet az elnökség két tagja együttesen is képviselheti. 

13.  Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

14. A vezető tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.

 

15. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

C./

Felügyelő Bizottság

1. Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét három tagú Felügyelő bizottság kíséri figyelemmel. A Felügyelő bizottság az Egyesület felügyelő szerve. A Felügyelő bizottság tagjait  a közgyűlés választja meg az egyesület rendes tagjai sorából ill. a jogi személy rendes tag által jelölt személyek közül, többségi szavazattal 3 évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg. A tagok újraválaszthatók. A Felügyelő bizottság elnökét a bizottság tagjai választják maguk közül az első hivatalos ülésükön.

2. A Felügyelő bizottság tagjai: 

 

Elnök:             név:                                         lakóhely:                                             anyja neve:  

           

Tagok:            név:                                         lakóhely:                                             anyja neve:  

név:                                           lakóhely:                                             anyja neve:  

 

 

(vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban történik a felsorolás, mellékletben.)

 

3. A Felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal korábban. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

4. A Felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

5. A Felügyelő bizottság delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az elnökség ülésein, illetve a közgyűlésen. Tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Az Egyesület működési, szakmai és gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a közgyűlést.

6. A Felügyelő bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a Felügelő bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a Felügyelő bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.

7.  A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelő bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy A felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

D./

Fegyelmi bizottság

1. A Fegyelmi bizottság 3 tagját a közgyűlés választja meg többségi szavazattal 3 évre, az elnökség és a Felügyelő bizottság megválasztásával egyidejűleg. A Fegyelmi bizottság elnökét a bizottság tagjai választják a maguk közül az első hivatalos ülésükön.

2. A fegyelmi bizottság tagjai: 

 

Elnök:             név:                                         lakóhely:                                             anyja neve:  

           

Tagok:            név:                                         lakóhely:                                             anyja neve:  

név:                                           lakóhely:                                             anyja neve:  

 

(vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban történik a felsorolás, mellékletben.)

 

3. A fegyelmi bizottság szükség szerint ülésezik. Feladata az elnökség által tett javaslat alapján a fegyelmi eljárás lefolytatása és az elnökség felé történő javaslattétel az egyesület tagjának kizárása tekintetében.

 

4. A fegyelmi bizottság ülését, annak elnöke hívja össze szükség szerint.

V.

A határozatok rendje

1.  A Közgyűlésről, valamint az Elnökség a Felügyelő bizottság és a Fegyelmi bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

2. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:

- a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a Felügyelő bizottság esetében név szerint),

- a határozatképességet,

 

- a véglegesített napirendet,

 

- a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

 

- a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).

 

3.  A jegyzőkönyveket hitelesítik:

 

- a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,

 

- az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,

 

4.  A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

 

- a határozat véglegesített szövegét,

 

- a határozatok számát,

 

- a határozathozatal időpontját,

 

- annak érvényességi körét, hatályát,

 

-  a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint),

5.  A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a "Hatályos Egyesületi Határozatok" c. kiadványban, amelyet a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk. 

VI.

A testületi összeférhetetlenség

1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

2. Nem lehet az Egyesület elnöke, elnökségi tagja, felügyelő bizottsági és fegyelmi bizottsági tagja az a személy, aki:

a.) olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget- úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

h) az a), b), c), d) pontoknál a tiltás az eseménytől számított három évre vonatkozik.

 

3. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

a.)   Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b.)   Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c.)   A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

d.)   Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

e.)  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.  Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

 

 

 

VII.

Az Egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület gazdálkodását, a gazdálkodás alapelveit, a hozzá tartozó pénzkezelést, utalványozást, és elszámolást jelen Alapszabály 1. sz. Mellékletét képező Gazdálkodási-, pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. Az Egyesület, a működéséhez szükséges anyagi eszközöket az alábbi forrásokból biztosítja:

 

- a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,

- a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,

- tagdíj,

- adomány, támogatás, pályázati bevétel,

- vállalkozási tevékenységből származó bevétel,

- egyéb bevételek.

2. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, vagyontárgyak képezik.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem azt a céljai szerinti tevékenységére fordítja. 

4. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.

5. Az Egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök gyakorolja. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.

6. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

7. Az Egyesület az éves beszámolót a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra. A beszámolót a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

8. Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

9. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

10. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt.

VIII.

Az Egyesület működésének nyilvánossága

1. Az Egyesület a tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben közzéteszi a "Hatályos Egyesületi Határozatok" c. kiadványt.

2. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

3. Az egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki nyolc (8) napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést. Másolatot nem köteles az Egyesület biztosítani,.

IX.

Vegyes és Záró rendelkezések

1. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

(Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezet:……………………………………………………………………………………)

 

3. A civil szervezet működése felett az ügyészség – a törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

 

4. Az alapszabályra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

5.  Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét az Egyesület Közgyűlése a ………………………………… napján megtartott ülésén, a ……………………….. számú határozatával fogadta el, és 201…év ………… hó …... napján lépteti hatályba.

 

Záradék: Alulírott ………………….. elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Kelt:……………………, 201….. évi ……………. hó …………. napján

 

 

 

 

…………………………………..

NÉV:…………………………

 

elnök

lakcíme:

anyja neve:

Ellenjegyzem:





I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Egyesület

Neve: Délegyházi Horgász Sportegyesület (továbbiakban: Egyesület)

Székhelye: 2337 Délegyháza, Árpád út 8.

Alapító okirat kelte: 1995. december 20.

2. Az Egyesület - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján működő önkéntesen létrehozott - demokratikus önkormányzattal, jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezet, amelynek nyilvántartott tagsága van, rendszeresen működik a jelen Alapszabályban foglalt célok megvalósítása érdekében.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ES FELADATAI

1. Az Egyesület kiemelt működési célja:

a./ Sporthorgászati tevékenység

b./ A délegyházi tavak vízminőségének és környezetének védelme

c./ A sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése.

Az Egyesület e célok elérése érdekében:

- együttműködik a helyi önkormányzattal

- tervszerű halgazdálkodást végez

- javaslatokat és terveket dolgoz ki a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében

- népszerűsíti a sportszerű horgászatot

- más szervekkel együttműködik a fenti célok megvalósítása érdekében

- az Egyesület a kitűzött célok megvalósítása érdekében gazdálkodási, vállalkozási tevékenységet folytathat, azonban ez nem válhat elsődleges meghatározó tevékenységgé.

Fentiek szerint az Egyesület az 1997.évi CLVI.Tv.26.§.C.) bek. 9. pontjában meghatározott környezetvédelmi és 14. pontjában részletezett sport közhasznú tevékenységet folytat,

- és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból

- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez

- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja

- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt

III. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

1./ Az Egyesületnek tagja lehet minden természetes személy, illetve bejegyzett jogi személy, aki az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezően elismeri.

2./ A tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozattal jön létre.

3./ Az Egyesületnek 14 éves kortól - törvényes képviselőjének hozzájárulásával - 18 év alatti Természetes személy is tagja lehet.

4./ A tagsági viszony megszűnik:

- a kilépés írásbeli bejelentésével

- amennyiben a tag a tagdíjat a tárgyévi rendes közgyűlésig - az azt megelőzően kiküldött felszólítás ellenére - (márc.31.-ig) nem rendezi

- a tag halálával

- jogi személy jogutód nélküli megszűnésével

- fegyelmi kizárással

IV. A TAGOK FŐBB JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1./ Az Egyesületi tag jogai:

- az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását, intézkedések megtételét kezdeményezheti

- részt vehet az Egyesület szakmai és egyéb rendezvényein

- a döntésekben szavazati joggal vesz részt

2./ Az Egyesület tagjainak kötelezettségei:

- az Egyesület életében való részvétel

- tisztségbe történő megválasztása esetén, az ebből eredő feladatok legjobb tudása szerinti ellátása

- a vállalt tagsági díj rendszeres megfizetése

V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1./ Az Egyesület vezető szervei:

- közgyűlés

- elnökség

- ellenőrző bizottság

2./ A közgyűlés:

Az Egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely minden tárgyi év április 30.ig ülésezik (rendes közgyűlés). A vezető szerv ülései nyilvánosak. Kötelező összehívni a közgyűlést (rendkívüli közgyűlés) abban az esetben is, amennyiben:

a./ azt a tagok több mint egyharmada írásban

b./ az elnökség többsége írásban

c./ az Ellenőrző Bizottság elnöke - a Bizottság döntése alapján - kéri

A rendkívüli közgyűlést az elnök- az arra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított - 15 munkanapon belül köteles összehívni.

2.1./ A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal, a közgyűlés helyét, idejét, és a tervezett napirendi pontokat az Egyesület faliújságján kell közzé tenni, illetve az Egyesület tagjait írásban kell értesíteni. Az értesítés megtörténtét hitelt érdemlő módon dokumentálni kell (tértivevényes levél, vagy személyes átvétel, személyes kézbesítés, E-mail, SMS).

2.2./ A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.

2.3./ A közgyűlés határozatképtelensége miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes lesz. A megismételt közgyűlést, nyolc napon belül meg kell tartani. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a megismételt közgyűlésidőpontját is, valamint az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirend vonatkozásában, a megjelentek létszámétól függetlenül határozatképes lesz.

2.4./ A tagsági jog személyhez fűződő jog, ezért a tagot másik tag a taggyűlésen nem képviselheti.

2.5./ A közgyűlés, mint az Egyesület legfelsőbb szerve bármely kérdésben dönthet. Az Egyesület közgyűlésének ülése nyilvános.

Kizárólagos hatáskörébe az alábbi feladatok tartoznak:

- az alapító okirat megállapítása, módosítása

- az elnökség nyílt szavazással történő megválasztása

- az elnökség, illetve azok egyes tagjainak nyílt szavazással történő felmentése

- az elnökségi tagok lemondásának tudomásul vétele

- az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó tevékenység meghatározása és
végzése

- az Ellenőrző Bizottság megválasztása

- az éves költségvetés meghatározása és annak végrehajtásáról szóló beszámoló
elfogadása

- az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén
feloszlásának kimondása, illetve döntés más társadalmi szervezettel való
együttműködésről

- a tagfelvételi kérelem elutasítása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása

- az Egyesület megszüntetésének elhatározása, illetve kezdeményezése

- az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés elfogadása, mely az elnökség előterjesztése és az Ellenőrző Bizottság véleményezése alapján történik

- olyan kérdésekben való állásfoglalás, amelyet jogszabály a feladatkörébe utal

- a Fegyelmi Bizottság megválasztása

2.6./ Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések:

a./ Az Egyesület „Határozatok Tára" néven olyan nyilvántartást vezet, amelyből a vezető szervdöntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Jelen rendelkezés szövegében vezető szerv alatt a közgyűlés illetve az elnökség értendő.

b./ A vezető szerv (közgyűlés, elnökség) döntéseit akként közli az érintettekkel, hogy az Egyesület faliújságján közszemlére tesz, illetve - amennyiben lehetőség van - levél útján értesíti. Az Egyesület költségvetését, az éves beszámolót az elfogadástól számított 30 napig kötelezően ki kell függeszteni az Egyesület faliújságjára. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet - előre egyeztetett időpontban és legalább két elnökségi tag jelenlétében - valamint az Egyesület működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának adatait, beszámolóit az Egyesület faliújságjára ki kell függeszteni, hogy azokba bárkinek lehetősége legyen betekinteni.

c./ Az Egyesület éves beszámolójába, közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

2.7./ A közgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás általában nyílt, de a tagok több mint felének kezdeményezésére a szavazást titkosan kell végrehajtani.

2.8./ Az alapító okirat módosításához (2.5.1 .pont), valamint a 2. pont (2.5) bekezdésének 7.), 8.), 9.), 10.) és 11.) pontjaiban foglalt határozatok meghozatalához a jelen lévő tagok kétharmadának „igen” szavazata szükséges.

2.9./ Személyi kérdésekben a döntést hozó szerv jelölő bizottság felállítását igényelheti.

3./ Az elnökség:

3.1./ Az elnökség öt főből áll, megbízatását 3 (három) évre kapja. Az elnökség tagjai sorából választja az Egyesület elnökét.

3.2./ Az elnökség szervezi, irányítja az Egyesület munkáját. Munkájáról a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja és a jelentősebb kérdésekben köteles az állásfoglalását kikérni. Évente legalább egy alkalommal összehívja a közgyűlést. Akkor is köteles ezt megtenni, ha a tagok egyharmada a cél megjelölésével írásban kéri.

3.3./ Az elnökség egyes feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes jellegű bizottságokat hozhat létre.

3.4./ Az elökség tagjai a következők:

Urbán Tamás

Fehér Lászlóné

Sáfár Endre

Tímár Miklós

Tóth Zoltán

Az elnökség tagjai a megbízatást elfogadják és kijelentik, hogy nem áll fenn velük szemben törvényi kizáró, illetve összeférhetetlenségi ok.

3.5./ Az elnökség intézi az Egyesület munkáját két közgyűlés között, dönt minden olyan ügyben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.5.1./ Az elnökség köteles az Egyesület vagyonvédelméről gondoskodni, az elkészített aktuális vagyonleltár alapján.

3.6./ Amennyiben az elnökség létszáma - bármely okból - három fő alá csökken, úgy az elnök haladéktalanul köteles összehívni a közgyűlést, új elnökségi tag választása érdekében.

3.7./ Amennyiben az elnök megbízatása szűnne meg, rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, és új elnököt kell választani. Ebben az esetben a rendkívüli elnökségi ülés összehívására bármely elnökségi tag jogosult és egyben köteles, az elnök megbízatásának megszűnésétől számított nyolc napon belül.

3.8./ Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnök, vagy az eredetileg megválasztott elnökségi tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével indítványozza.

3.9./ Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben - különösen üzleti titok vagy személyiségi védelme esetén - elrendelhet zárt elnökségi ülést is. Az elnökség üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság elnökét.

3.10./ Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről legalább egy héttel korábban, írásban kell értesíteni az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.

3.11./ Az elnökség üléseit az elnök vezeti, azonban ezt a jogát más elnökségi tagra is átruházhatja.

3.12./ Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele - köztük az elnök, vagy az ülés vezetésére általa meghatalmazott személy - jelen van. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést nyolc napon belül össze kell hívni.

3.13./ Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazással dönt az elnökség abban az estben, ha ezt bármely elnökségi tag indítványozza. Nem vehet részt a szavazásban az az elnökségi tag, akit a szavazás tárgya érint.

3.14./ Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.

3.15./ Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendi pontokat, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. Azon határozatokat, amelyek valamely szervet, vagy személy érintenek, őket a jegyzőkönyv megküldésével értesíteni kell.

4./ Az Ellenőrző Bizottság

4.1./ A közgyűlés a tagok közül határozott időtartamra - öt évre - három fős Ellenőrző Bizottságot választ. A Bizottság ügyrendjét saját maga alakítja ki, tisztségviselőit saját soraiból választja. A Bizottság szükség szerint de legalább félévente ülésezik. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

4.2./ A Bizottság munkatervének megfelelően ellenőrzi az Egyesület működését, gazdálkodását és nyilvántartásait. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást és felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

4.3./ A Bizottság tagja az Egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

4.4./ A Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy:

- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntéseit teszi szükségessé,

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

4.5./ Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Bizottság is jogosult.

4.6./ Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

4.7./ A Bizottság tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi, melyről köteles tájékoztatni az Egyesület elnökségét. Egyebekben a Bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4.8./ Az Ellenőrző Bizottság tagjai:

Nagy Imre

Monojlovics Imre

Szabados Géza

4.9./ Az Ellenőrző Bizottság tagjai a megbízatást a jelen Alapító okirat mellékletét képező, Feladatvállaló nyilatkozat tanúsága szerint elvállalták, s kijelentették, hogy a jogszabályokban meghatározott törvényes kizáró, vagy korlátozó körülmény személyükkel kapcsolatban nem áll fenn.

5./ A Fegyelmi Bizottság

5.1./ A közgyűlés - az általános szabályok szerint - a tagok közül határozott időtartamra – öt évre - öt fős Fegyelmi Bizottságot választ. A Bizottság az ügyrendjét saját maga alakítja ki, tisztségviselőit soraiból választja.

A Bizottság szükség szerint - elkövetett fegyelmi vétségek függvényében - ülésezik.

Döntéseit a fokozatosság elvének megfelelően, a Fegyelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően hozza.

A Fegyelmi Szabályzat záradékaként az Egyesületnél várhatóan előforduló vétségek szankcionálására javaslatot dolgoztunk ki, melyet az Egyesület minden tagja megkap.

5.2./ A Fegyelmi Bizottság hatáskörét az Egyesület Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.

I. fokon a Fegyelmi Bizottság, II fokon az Elnökség jár el. A II. fokú határozat ellen egyesületi keretekben további jogorvoslatnak helye nincs.

Hatáskörök:

- figyelmeztetést adhat: az ellenőrzésre jogosult (elnökségi tag, halőr)

- megrovást adhat: a Fegyelmi Bizottság a fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül

- a kedvezmények megvonását: a Fegyelmi Bizottság az eljárás lefolytatásával

- kizárást: a Fegyelmi Bizottság, a fegyelmi eljárás lefolytatásával.

VI. AZ EGYESÜLET ELNÖKE, AZ ELNÖKSÉGI TAGOK, AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az egyesület elnöke:

- képviseli a szervezetet harmadik személyek felé

- összehívja és vezeti az elnökséget

- szervezi és irányítja az egyesület munkáját

- az egyesület nevében,annak döntése értelmében kötelezettséget vállalhat, maximum 100.000 (azaz százezer) forintig, erről azonban a következő elnökségi ülésenköteles beszámolni,

- gyakorolj a a munkáltatói jogokat,

- felel a gazdálkodás rendjéért és szabályosságáért.

Elnökségi tagok:

- részt vesznek az elnökség ülésein

- javaslatoakat dolgoznak kia közgyűlés, illetve az elnökség részére

- elvégzik a jelen Alapszabályban körülírt egyéb kötelezettségeiket.

Az Egyesületet az elnök képviseli akként, hogy az Egyesület kézzel vagy géppel, előnyomott vagy nyomtatott neve alá önállóan írja saját nevét, a jelen okirat mellékletét képező aláírási címpéldánynak megfelelően.

A banki kapcsolatokban az elnök aláírásán kívül még egy elnökségi tag aláírása szükséges.

VII. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

1./ Az Egyesület Elnökségének és az Ellenőrző Bizottság tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői, akikre az alábbi összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak:

Nem lehet felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a./ az elnökség elnöke, vagy tagja,

b./ az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik

c./ az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és egyesület által a saját tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást.

d./ az a-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

2.1./ A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Erről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik.

3./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesület, illetve valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg az egyesületnél, illetőleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4./ A Közgyűlés és az Elnökség ülésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b.)pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

1.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy

2.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébkent érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai kertében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által saját tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

VIII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1./ Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, magán és jogi személyek felajánlásaiból, valamint a gazdálkodásból származó bevételekből képződik. Az esetlegesen keletkezett eredményét az Egyesület nem osztja fel. A felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges.

2.1./ Az Egyesület tisztségviselői a feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt kiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

 

3./ A gazdálkodási feladatok ellátására alkalmazottat lehet felvenni. Az alkalmazás felől az elnökség dönt.

4./ A gazdasági felelős kezeli az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközöket, elkészíti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót, valamint megtervezi az Egyesület költségvetését.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1./ Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Ptk., az EGYESÜLÉSI JOGRÓL SZÓLÓ 1989. évi II.. Tv., továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok az irányadóak.

2./ A jogszabályi előírások figyelembevételével az egyesület kezdeményezi a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI.Tv alapján a Pest Megyei Bíróságnál „közhasznú” fokozatú társadalmi szervezetként történő nyilvántartását.

3./ Az Egyesület 1995. december 20.-án kelt Alapszabályának jelen okirattal ellentétes, illetve jelen okiratban meg nem ismételt rendelkezései a mai nappal hatályon kívül kerülnek.